Tudnivalók

Mit jelent az LMBTI?

Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznem? és Interszexuális szavak általánosan elterjedt rövidítése.

Az „LMBTI” bet?szó több bet?vel kiegészülve is megtalálható: például „LMBTQI”, „LMBTTQIA”, „LMBTI+” ahol a „Q” a „queer”, az „A” „aszexuális”, a „T” „transznem?” illetve a + egyéb nem normatív szexuális orientációt és nemi identitást jelenthet. Akármelyiket is tekintjük, ezek mind a „nem kizárólag heteroszexuális vagy cisz-nem? emberek” azonosítására használják.

• Leszbikus: homoszexuális n?. Olyan n?, aki szexuálisan és érzelmileg más n?k iránt vonzódik
• Meleg – homoszexuális személy, férfi vagy n?, aki szexuálisan és érzelmileg a vele azonos nem? személyekhez vonzódik. Több nyelven „meleg” alatt a homoszexuális férfi megfelel?t értjük, tehát az a személy, aki szexuálisan és érzelmileg más férfiak iránt vonzódik. Mi ezen a honlapon a „Meleg” alatt a homoszexuális férfiakat értjük.
• Biszexuális: olyan személy, aki szexuálisan és érzelmileg férfiakhoz és n?khöz is vonzódik.
• Transznem?: olyan személy, akinek a személyes identitása és a neme nem felel meg születési nemének. Öltözködésük, viselkedésük inkább azt a nemet tükrözi, amivel azonosulni tudnak. Vannak transznem? emberek, akik úgy érzik, hogy a számukra megfelel? fizikai testre szükségük van, hogy hétköznapi és szexuális életét életazonosan tudja folytatni, ezért operáción esnek át.
• Interszexuális: olyan személy, akinek mindkét nemre jellemz? biológiai és genetikai jellemz?i vannak.

Ezek a kifejezések mind a nemre, a szexuális irányultságra, a nemi identitásra, a nemi kifejezésekre vonatkoznak. A pszichológiában ezeknek a kifejezéseknek az végeredményét hívják szexuális identitásnak.

Biológiai nem: azoknak a szexuális jellemz?knek az összege, amivel egy személy megszületik.

szexuális irányultság: azt a fogalmat írja le, hogy adott esetben szexuálisan és érzelmileg kihez vonzódunk, az azonos nem?ekhez, a másik nemhez, vagy mindkett?höz.

nemi identitás: az egyén személyes felfogása saját nemér?l, ami megegyezhet a születési nemével (cisz-nem?) vagy eltérhet attól (transznem?)

nemek szerinti megnyilvánulás: a szexualitás és a nemi identitás megjelenése, tipikusan magatartásban, öltözködésben, gesztusokban stb.

 

Végül, de nem utolsó sorban fontos megkülönböztetni a szexuális irányultságot és a szexuális magatartást. A szexuális irányultság a szexuális és érzelmi vonzalomra vonatkozik, míg a szexuális magatartás arra, hogy az egyén kivel létesít szexuális kapcsolatot. Például egy férfi, aki szexuális kapcsolatba került egy másik férfival még nem feltétlenül meleg.

 

1974-ben az Amerikai Pszichiátriai Szövetség és végül az 1990-ben az Egészségügyi Világszervezet is kijelentette, hogy a homoszexualitás már nem tekinthet? pszichiátriai rendellenességnek, hanem „az emberi szexuális irányultság természetes változatának”.

 

A nemi hangulatzavart (Gender Dysphoria – GD) 2018 óta nem tartják lelki betegségnek, úgy tekintenek rá, mint egy egészségügyi állapotra.  Korábban a DSM-5 (Amerikai Pszichiátriai Szövetség kézikönyve) csak akkor tekintette transznem?séget nemi hangulatzavarnak, amennyiben az  szenvedést jelentett az egyén számára.

 

Korábban a transznem? emberek csak akkor változtathatták meg nemüket személyi azonosítójukban, amennyiben átestek nemet megváltoztató m?téten. Mostanában akkor is megváltoztathatják, ha nem estek át m?téten.

 

A homo-, bi- és transzfóbia mindenkit érint!

 

A homofóbia, bifóbia és a transzfóbia nem csupán az LMBT-emberek elleni fizikai er?szakot jelenti, hanem olyan véleményeket is, amik nyíltan diszkriminálnak és fenntartják a társadalmi megvetést. Azt mondani, hogy a homoszexualitás és a transznem?ség „betegség”, „természetellenes” vagy egyenesen „perverz”, illetve azt állítani, hogy valakik társadalmi jogait csökkenteni kell csak azért, mert más a szexuális irányultságuk és a nemi identitásuk mind homo-, bi- vagy transzfóbiánal számítanak.

 

A homofóbia, a bifóbia és a transzfóbia gyakran kapcsolódik a szexizmushoz (ami egy olyan nemi el?ítélet, amikor az egyes emberek képességeit és jellemz?it a nemük bizonyos tulajdonságaival kapcsolják össze, és nem az egyes emberek személyiségével), vagy a mizogüniához (ami a n?k gy?löletét jelenti). Tehát nem csak az LMBTI embereket érinti, hanem mindenki mást, akik egy kicsit elütnek a megszokott nemi szerepekt?l és sztereotípiáktól (olyan viselkedést?l, amit csak azért várnak el valakit?l, mert az egyén férfi vagy n?), vagy akár azokat is, akik kapcsolatban állnak LMBTI személyekkel (például a barátokat és a szül?ket).

 

Minden egyes személyt bánthatnak az olyan utálatos gyalázkodások vagy támadások, amik a nemi kifejezésükre, illetve a vélt vagy valós szexuális orientációjukhoz vagy nemi identitásukra vonatkozik – példa erre a „buzi”, „köcsög” vagy „kurva” szavak használata.  Embereket könnyen megtámadnak, ha úgy gondolják róluk, hogy nem elég jók valamihez, ami a nemükt?l elvárható lehetne.

 

Ez azt jelenti, hogy a homo-, bi- és transzfóbia szorosan kapcsolódik a szexizmushoz, illetve a sporton belüli nemi egyenl?ségért folytatott harchoz.

 

Mi a helyzet az LMBTI emberekkel és a sporttal?

 

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznem? és interszexuális emberek jellemz?en ugyanazokkal a készségekkel rendelkeznek a sportban, mint a heteroszexuálisok és a cisznem?ek. A sport az iskolával és a családdal együtt az egyik legfontosabb környezet, amelyben feln?vünk és önkifejezésre találunk. Ezért fontos, hogy mindenkinek lehet?sége legyen arra, hogy kifejezze önmagát, hogy szabadon és félelem nélkül beszélhessen a szexuális és a szerelmi életér?l. Ennek így kell lennie az Iskolában, a munkahelyen és sportban is. Mindenkinek lehet?séget kell biztosítani a nyitottsághoz a csapattagokkal, kollégákkal és edz?kkel félelmek és kockázatok nélkül.

 

Mint minden más társadalmi térben, sajnos a sportban is gyakran érezzük a szexizmus, a homofóbia, a bifóbia és a transzfóbia hatását. Az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA, 2012, 88 – 89. oldal) 90.000 európaira kiterjed? felmérése alapján a megkérdezettek 50 %-a elkerül bizonyos helyeket és helyszíneket, mert félnek a lehetséges támadástól, fenyegetést?l vagy bántalmazástól, ha nyíltan felvállalják LMBTI identitásukat. Közülük 42% kifejezetten kerül bizonyos sportegyesületeket.

 

Sok LMBTI ember nem érzi magát biztonságban, elfogadva vagy kényelmesen a sportkörnyezetben. Ezáltal az LMBTI emberek sporttevékenységb?l való kilépésének magasabb esélye van, aminek rövid- és hosszútávú hatása is lehet a jólétükre.

 

Mindenki más: a szexuális irányultság és a nemi identitás.

 

A csoportos vagy egyéni, az egyszeri és a rendszeres, illetve az er?szak egyéb más formái bárkit érinthetnek.

 

Az emberekre gyakran olyan tulajdonságokat vagy képességeket kényszerítenek rá, amiknek semmi közük a sportteljesítményükhöz, hanem inkább a nemi sztereotípiákhoz kapcsolódnak.

 

A férfiaknak mindig „macsóként” kell viselkedniük, és ha bármilyen esetben ett?l eltérnek, „nyunyónak” nevezik ?ket. Amennyiben egy n? sportol, úgy vélik, hiányzik bel?lük a n?i báj és leszbikusnak titulálják ?ket, még akkor is, ha nem azok. Ezek olyan további sztereotípiák, amiket figyelembe kell vennünk.

 

Az LMBTI emberek sportból való kizárása mindenki számára problémát jelent:

 

Minden olyan környezet, amely homo-, bi- vagy transzfób, szexista és egyébként ellenséges a sokszín?séggel és LMBTI emberekkel szemben, korlátozza az önkifejezés szabadságát és a lehet?séget, hogy a lehet? legtöbbet nyújtsák és mutassák a sportpályán és azon kívül. A csapattársak, edz?k, személyzet, rajongók, családok közötti kapcsolat komolyan sérülhet, ezáltal a csapat lehet?ségekt?l eshet el.

 

A homo-, bi- és transzfóbia mindenkit érinthet: melegekre és heteroszexuálisokra, a legjobb játékosokra és a nagy bajnokokra is; befolyásolhatja az edz?ket, a személyzetet, a családokat. Rövid és hosszú távú következményei lehetnek nemcsak a diszkrimináció közvetlen áldozatai, hanem az egész csapat számára.

 

Még a legjobb játékosok vagy edz?k is elhagyhatják a csapatot, ahol nem érzik a biztonságot, az elfogadást, a tisztelet és befogadást.